Vízben élő paraziták
Tartalom
Származásuk, elterjedésük[ szerkesztés ] A vedlő állatok Ecdysozoa főtörzsének három nagy kládja valamikor a neoproterozoikum végén — kambrium elején különült egy egymástól, paraziták gabonafélékben és lisztben nem sokkal később a fonálférgek is különváltak testvércsoportjuktól, a húrférgektől Nematomorpha.
A hosszú evolúciós idő alatt képviselőik rendkívül változatos élőhelyekhez alkalmazkodtak. A as évekre mintegy 20 fajukat írták le.
Tényleges vízben élő paraziták több százezerre becsülik, és ezzel az ízeltlábúak után valószínűleg övék az állatvilág második legfajgazdagabb törzse.
Nemcsak fajgazdagok, de egyedszámuk és így sűrűségük is jelentős: egy maréknyi földben vízben élő paraziták több ezer egyedük is található.
Fonálférgek
Fosszíliáik[ szerkesztés ] Szilárd váz hiányában rosszul fosszilizálódnakezért evolúciójukat alapvetően közvetett adatokból rekonstruálják. Ősi eredetük fő bizonyítéka testük konzervatív és egyöntetű felépítése. Nem valamilyen fejlettebb csoportból egyszerűsödtek, hanem egyenes vonalban, progresszíven fejlődtek ilyenné. Mégis, már a kambrium időszakból valószínűsíthetők lenyomataik. A problémák ellenére a földtörténeti újkorból kainozoikum is ismeretesek Nematoda fosszíliák pl.
Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Több olyan elsődleges tulajdonságuk van, amely az állatvilág más vízben élő paraziták nem jellemző. Ezek közül a legfeltűnőbb a hengeres, megnyúlt, kör keresztmetszetű test.
Tagolatlan, szelvényezetlen testük hengeres, kör keresztmetszetű. Szilárd vázuk nincs; a testfolyadék nyomása az úgynevezett hidrosztatikai váz tartja egyben őket. Viszonylag egyszerű felépítésű, szelvényezetlen állatok. Egyes testrészeik szimmetriája hatsugaras, másoké kétoldali.
Laposférgek
Szervezetükben csillós sejtek — az érzékszervek kivételével — szinte egyáltalán nincsenek. Hosszuk igen változó: a legkisebbek az egy millimétert sem érik el, a legnagyobbak több vízben élő paraziták. A talajban szabadon élők általában mikroszkopikusak, az állatokban élősködők jóval hosszabbak.
- Hogyan kell kezelni a lapos férget
- Megjelenésük, felépítésük[ szerkesztés ] Egyszerű szerveződésű szövetes állatok.
- Наступило неодобрительное молчание.
- Что бы ни случилось, я целиком и полностью доверяюсь Центральному Компьютеру и силам, которые подвластны ему во имя процветания Диаспара.
Az egy fajhoz tartozó egyedek közül a nőstények mindig vastagabbak a hímeknél ivari dimorfizmus. Testük általában majdnem színtelen, csak a béltartalom színezi valamelyest. A test egyes szervei sugaras, míg mások bilaterális szimmetriát mutatnak. Testük végén ragadós anyagot termelő mirigy van. Testük áltestüreges, tehát a fonálférgek nem valódi testüreges állatok. Ez a testüregtípus átmenet a testüreg nélküli szervezetek és a valódi testüregesek között.
A bélcső és a test fala között kialakult testüreget gyakran kötőszövet tölti ki, ez az úgynevezett pseudocoel. A testüket felépítő sejtek száma többé-kevésbé állandó, ez a sejtszámkonstancia egyben azt is vízben élő paraziták, hogy a fonálférgek képtelenek regenerálódni.
Kültakarójuk[ szerkesztés ] Csillók nélküli kültakarójuk külső vázuk háromrétegű: 1. A kutikula glikoproteinekbőllipidekbőlkollagénhez hasonló fehérjékből és keratinszerű anyagból áll; ezek különböző irányú rétegekben helyezkedhetnek el — az Ascaris fajok kutikulájában például kilenc réteg különíthető el. Fenntartja a féreg testében a hidrosztatikai nyomást, véd a külső behatásoktól, az endoparazita fajokat a gazdaállat emésztőnedveitől is.
Nagy László, infektológus A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő. Cikkünkben a Magyarországon előforduló féregfertőzések tüneteiről, a fertőzések módjáról és veszélyeiről olvashat. A féregfertőzés lehet teljesen tünetmentes, máskor a féreg parazita életmódja miatt táplálékot, vitaminokat von el a gazdaszervezettől, vízben élő paraziták hiánybetegséget okoz, avagy testanyagainak közvetlen toxikus, vagy allergizáló hatásának köszönhetően, kóros szervi tünetek jelentkeznek. Egyes férgek lárvái bejuthatnak a szövetekbe, ahol idegentestként gyulladásos gócokat hozhatnak létre.
Felülete általában sima, vagy haránt irányban gyűrűzött. Rajta hosszanti redők, bordák húzódhatnak. A parazita fajoknál gyakran megtalálható a test két oldalán elhelyezkedő feji cervicalisoldalsó lateralis és farki caudalis lebeny ala.
Az egyed növekedése során többször cserélődik; ez a folyamat a vedlés. A kutikula általánosan jellemző az Ecdysozoa főtörzs fajaira, így az ízeltlábúakra is.
Felszíne általában sima, de egyes fajoké harántirányban redőzött — akár annyira is, hogy szelvényezettség látszatát kelti. A kutikula kinövései lehetnek serték, hólyagszerű duzzanatok vagy szemölcsök, vízben élő paraziták élősködőknél kapaszkodóhorgok. A serték elsősorban a vízben élőkre jellemzők. A Torquentia és Secernentia osztályok fajainak testén kétoldalt hosszanti kiemelkedések oldalmezők vagy oldallemezek futnak végig. Az epidermisznek megfelelő hipodermisz hypodermis : a kutikula alatt található és előbbi anyagát termelő, egy- vagy többrétegű, sejtes szerkezetű vagy sejthatárok nélküli, sokmagvú plazmatömeg syncytium.
A hipodermisz helyenként megvastagodhat és léceket alkotva hosszanti kötegekre vízben élő paraziták és az izomréteget. Dorzálisventrális és laterális lécek egyaránt kialakulhatnak. A lécekben futnak az idegtörzsek, illetve a két oldalsóban a kiválasztó szerv csövei.
A vízben élő paraziták magjai is itt, a lécekben vannak. Az izomréteg: az epidermisz alatt futó izomréteg minden rostja egy-egy óriási sejt. Minden izomsejtnek két része van: egy fibrillumokat tartalmazó, összehúzódásra képes talprész és egy összehúzódásra képtelen, az paraziták és súlyproblémák kapcsolódó, szarkoplazmát és sejtmagot tartalmazó rész.
Izomrendszerük[ szerkesztés ] Bőrizomtömlővel mozognak; a fonálférgek egyedi jellemzőjeként ez kizárólag hosszanti izmokból áll. Ezért nem tudnak összehúzódni vagy emelkedni, ehelyett jobbra-balra hajladoznak és tekerednek.
A leggyakoribb élősködők a testünkben
Idegrendszerük és érzékelésük[ szerkesztés ] Az izmokat két idegtörzs idegzi be. Ezen hosszanti lefutású vastag idegpályák az állat háti dorzális és hasi ventrális oldalán, míg subventralis és subdorsalis helyzetben vékonyabb idegtörzsek futnak.
A víz - élő vagy élettelen? - Dr. Tápai Mária beszélgetése Nacsa Mihály vízkutatóval
A többi állattól eltérően, ahol az idegrendszer elemei sejtek nyúlnak az izomsejtek felé, itt az izomsejtek nyúlványai kapcsolódnak az idegrendszerhez. A hasi idegpályán idegdúcok sora figyelhető meg. Az általában kevés sejtből felépülő idegrendszer központja a fej mögött található garatideggyűrű. Különleges érzékelő szerveik a feji végen található amphidiumok és egyes csoportoknál Secernentea a farkon található phasmidok.
Ancylostoma duodenale szájnyílása Emésztőrendszerük három szakaszos. Szájnyílásuk és előbelük gyakran háromsugaras szimmetriát mutat. A szájnyílás a féregtest elülső terminálisán, illetve dorzálisan vagy ventrálisan nyílik.
Sunyi szemparazita irányítja a halakat Origo A fejletlen és kifejlett szemmétely ráadásul különböző módon manipulálja áldozatát. Amikor a paraziták teljesen kifejlődnek, már pont az ellenkezőjét csinálják, valósággal megvadítják a halakat, így azokat a madarak könnyűszerrel kiszúrhatják. A szárnyasokba jutó élősködők életciklusa ez után újrakezdődik. A szemmételynek Diplostomum pseudospathaceum a sikeres reprodukcióhoz három különböző állatra van szüksége.
Ajkak veszik körül. Ha a szájüreget megvastagodott kutikula veszi körül, akkor szájtok a neve. A fajok egy részénél a szájüreg egyszerű, fegyvertelen; másoknál életmódjuktól függően szájszurony stylusfog, vagy tüskeszerű képződmények fordulnak elő, így szájszervük felépítése jól mutatja életmódjukat. A szájnyílás a kutikulával bélelt szájüregbe vezet, onnan tovább az izmos nyelőcsőbe pharynx. A nyelőcső izmos, két részre osztható: corpus és postcorpus.
Utóbbiban vannak a nyelőcsövi mirigyek. A nyelőcső lehet sima, de számos fajnál két duzzanat bulbus látható rajta. A bélcsatorna egyszerű, izmok nélküli, egyrétegű hengerhám béleli. A testvégi csúcs közelében találjuk a bélcsatorna kivezető nyílását anus. Keringési rendszerük, légzésük[ szerkesztés ] A megemésztett táplálék hasznos elemeinek elszállítására nem áll rendelkezésre specializált keringési rendszer, és külön légzőszervük sincs az oxigén felvételére és elosztására.
Ezt hívjuk diffúz légzésnek. Vízben élő paraziták minden tápanyag és melléktermék a testüregben gyűlik fel a hasuk alján húzódó két csatornában. Mivel se béledényrendszerük, se légzőszervük nincs, keringést a testnedvek helyettesítik, az oxigént pedig kültakarójukon át veszik fel. Életmódjuk, élőhelyük[ szerkesztés ] Rendkívül alkalmazkodóképesek, így olyan élőhelyeken is fennmaradnak, vízben élő paraziták egyetlen állattörzs sem tud megtelepülni.
Egyaránt előfordulnak a mélytengerekben, az édesvizek valamennyi típusában és a brakkvizekben. Megélnek a szikes tavak és a hőforrások szélsőséges feltételei közt is. Több méter mélyre hatolnak a talajba, még a sivatagokban is. Megtalálhatóak a mohapárnákban, az avarban, a trágyában stb.
